I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

1. a levegőnek a szabadban érzékelhető mozgása, ill. az így mozgó levegő. fúj a szél; ▸ más szelek fújnak ▸ a széltől is óv valakit | mozgás v. robbanás keltette légáramlat. nagy szelet csap.

2. valaminek a bekövetkezését előre jelző tünet, jelenség, hír. a forradalom szele; ▸ szelét veszi valaminek

3. szépítő a belekben keletkező (s a végbélen át távozó) gáz.

4. nép valamiből kiáramló sűrített levegő. kiment a szél a labdából.

5. <kif-ekben:> agyvérzés. szél érte; megütötte a szél. ▸ tudja, honnan fúj a szél ▸ csapja a szelet valakinek ▸ kifogja a szelet valakinek a vitorlájából

[ tör ]

1. tárgynak, testnek, területnek külső, vmelyik határvonalához, oldalához közeli része. a járda széle. | rég határvidék, végek.

2. nyílás, mélyedés közvetlen környéke. az árok szélén. | vmely tárgynak a nyílásához közeli része. a fazék széle; ▸ szája széle

3. nép rég szélesség. ▸ széle, hossza egy

4. nép rég | a vászon szövési szélessége mint hosszmérték, ill. ilyen hosszmértékű vászondarab. ehhez legalább három szél kell. | (jelzőként) ilyen hosszúságú, méretű. négy szél vászon.

[ fgr ]

1. valaki, valami mellől, közeléből (el). [ellép] a faltól. | valakivel való együttlét helyéről. fiától [jön]. | valakinek birtokából, tulajdonából, használatából. a fiútól [elveszi a botot].

2. valamit térben kiindulásnak számítva. az úttól [két méterre].

3. intézmény, munkahely kötelékéből. [elmegy] az üzemtől.

4. valamit időbeli kiindulásnak számítva. öt órától [hétig].

5. valaminek a hatására, valami miatt. [remeg] a dühtől.

6. táj valakinek a közvetítésével, valaki által. fiától [üzen].

7. valakitől, valamitől eredő(en). [idézés] a bíróságtól; [idézet] illyéstől. | valaki, valami által. a szerzőtől [kiemelt sorok]. | valaki részéről, magatartásában. [nem szép] a barátodtól. | valakitől, valamitől nem akadályoztatva. a kutyától [bátran jöhetsz].

8. táj <hasonlításban:> valakinél, valaminél. [erősebb] az öccsétől.

9. <vonzatként.> [fél] az esőtől; [megfoszt valakit] a pénzétől; [független] a családjától. | <vonzatszerűen nu-val.> e naptól [fogva, kezdve].